Miért fogyaszt sokat a fűtésem?

Nagy a rezsi, sokat fogyaszt, az elektromos fűtés nem váltotta be a reményeimet. Mi lehet a gond?

Az alapvető gond sokszor egyszerűen az, hogy a felhasználó nem fordult szaktanácsadóhoz vagy megfelelő szakemberhez a fűtésfajta és a megfelelő teljesítményű készülék kiválasztása folyamán.

Riasztó példaként: még mindig sokan elhiszik azt is megfelelő reklámmal alátámasztva, hogy egy 15 cm-es fűtőtest pár perc alatt befűti a nappalit vagy hogy egy 300 Wattos infrapanel főfűtésként megfelelően üzemel egy 20 m2 szobában. (Mondjuk az említett termék forgalmazója meg is kapta a komoly, sokmilliós  büntetését, de időről időre mégis találkozhatunk ezzel a kínai csodával.) 

Ügyfeleink még meg is sértődnek, ha próbáljuk elemezni a dolog sületlenségét és nem hajlandóak tudomásul venni, hogy ez bizony fizikán és nem a marketing erősségén múlik.

A hozzá nem értés persze a közösségi oldalakon is tombol. Sajnos sokan úgy számolják egy elektromos fűtőtest fogyasztását, mintha az adott fűtőtest folyamatosan menne. Megmosolyogtató, amikor az ügyeletes megmondóember kiszámolja egy  például 2 kW fűtőtest napi fogyasztását 24 órával beszorozva azt. Hát igen: ők még nem hallottak termosztátról, vezérlésről, a fűtés lelkéről.  Pedig egy gázkazán sem egyfolytában megy...

A fogyasztásról általában itt is írtam: FŰTŐPANELEK FOGYASZTÁSA

Na nézzük akkor konkrétan!

1. Ahová nem való az elektromos fűtés - miért fogyaszt sokat

Egyszerűen van olyan lakás és ház, ahová egyszerűen nem való az elektromos fűtés egyik fajtája sem. Ilyenek például a rosszul szigetelt házak, kőházak. Még rosszabb, ha ezek csak időszakosan vannak fűtve. Itt olyan nagy teljesítményű rendszert kellene telepíteni és utána üzemeltetni a megfelelő komfort elérésére, mely igen gazdaságtalan lenne például egy fatüzeléses megoldással szemben. Létjogosultsága esetleg a vegyes rendszernek lehet.

Ami a fontos: cégünk a PHF szaktanácsadása folyamán mi ilyenkor mindig lebeszéljük ügyfeleinket erről a fűtésről, persze így is van, aki nem hallgat ránk azért és csodálkozik későbbiekben az extrém számlán. Ha végképp nincs más lehetőség, akkor is csak 1-1 helyiség fűtését javasoljuk megoldani elektromosan.

Elektromos padlófűtésnél oda sem adunk anyagot, ahol nem megoldható az alső hőszigetelő réteg elhelyezése rétegrendi hőszigetelés hiánya esetén. Ez gyakorlatilag naponta előfordul. Valaki új hidegburkolatot ragasztana a régire, de hirtelen felindulásból tenne alá egy fűtőszőnyeget, hogy egy kicsit meleg legyen a padló.

Nos, ha nincs a fűtésrendszert elválasztó hőszigetelés, az elektromos fűtőszőnyeg az egész alatta lévő réteget, födémet próbálja melegíteni, amiből felül egészen kevés lenne csak érezhető. Nincs értelme, csak menne egyfolytában a fűtés, gazdaságtalan, nem javasoljuk!

2. Elmarad a tervezés az adott hőszigetelési tulajdonságokhoz, az eredmény alulméretezés

Miért fogyaszt sokat alulméretezésnél egy fűtés? Egy csúnyán alulméretezett fűtőpanelnél nagyobb hidegben megtörténhet, hogy bármennyire is erőlkődik a fűtőbetét, nem tudja pótolni az adott helyiségben a falakon távozó hőmennyiséget, így a termosztáton beállított hőfokot sem éri el. Az eredmény, hogy a fűtőtest egyfolytában működik, mégpedig maximális teljesítménnyel.

Például egy 20m2 normál hőszigetelésű szobában nagyobb kinti hidegben egy 22 fokra állított 1 kW fűtőtest egyfolytában működik, 24 kWh-t fogyasztva a nap alatt, úgy, hogy lehet csak 16-17 C fok lesz a szobában.

Ugyanezen esetben a helyesen betervezett 2 kW teljesítményű fűtőtest kb. 8 órát fog üzemelni a termosztát ki- és bekapcsolásával, 16 Kwh-t fogyasztva.

3. Megfelelő teljesítményű az elektromos fűtés, mégis többet fogyaszt, mint az előzetes elvárás

A termosztát szerepe talán a legfontosabb tényező a fogyasztás csökkentésében. Ha nem volna beépített termosztát a fűtőpanelekben vagy ugyanarra a hőfokra lennének állítva fixen, a különböző elektromos fűtések nagyjából hasonló mennyiségű energiát használnának el ugyanabban a helyiségben.

Saját tapasztalat, hogy a fix 21-22 c fokos szobahőmérséklet helyett a napi programozás használata akár 15-20% megtakarítást is eredményezhet, lekövetve a használó életciklusát. Azaz csak akkor tartja a termosztát a komfort hőmérsékletet, ha szükséges. Más esetben, munkaidő, iskolaidő és alvásidő alatt mehet az ECO hőmérséklet, mely 3-4 fokkal alacsonyabb, mint a Komfort 22 Cfok.

Tehát hiába vesszük meg a legszuperebb norvég fűtőpanelt a rezsicsökkentés érdekében a wifis programozható termosztáttal, ablaknyitás vezérléssel, ha ezt nem használjuk! Azért van, hogy a használat gazdaságos legyen, az európai uniós ERP előírások is ezért követelik meg ezen termosztátok beépítését főfűtésre használt fűtőpaneleknél.

4. Főfűtésre használjuk a kiegészítő vagy időszakos fűtésre javasolt elektromos konvektort

Az előző pontban leírtak is indokolják a megoldást. Általános elv, hogy a fali fűtőtestek javasoltak főfűtésre. Na nem azért, mert tovább bírják a folyamatos használatot, hanem kevesebbet fogyasztanak, mint mobil, lábbal csomagolt testvéreik. Miért fogyaszt sokat? A különbség itt bizony a termosztát fajtájában van csak.

Jó példa erre az ATLANTIC F19D mobil és az F120D fali fűtőpanelje. A két készülékház és belső konvekciós fűtőegység teljesen azonos, csak a termosztát más. Így persze a fogyaszás is, ha nem arra használjuk, mint amire ajánlott.

Igen, a mobil konvektorok mindig jóval olcsóbbak, mint a falikonzolos verziók, de folyamatos használatnál a pillanatnyi árelőny hamar elveszik a megnövekedett rezsiszámlában!