Hogyan számoljuk ki egy 2000 Wattos elektromos fűtőtest fogyasztását?
Mennyit is fogyaszt egy 2000 Wattos elektromos fűtőtest? Mennyit a rezsi?
A válasz kérdésekkel indul: HOL? HÁNY FOKRA ÁLLÍTVA? MILYEN HIDEGBEN?
Termosztátos elektromos panelek fogyasztása
1. Például egy 2000W teljesítményű fűtőpanel egy 50 m2 rossz hőszigetelésű garázsban 20 fokra állítva kemény télen nyilván nem tudja felfűteni a garázst 20 fokra, így egyfolytában fog működni, legfeljebb a túlfűtés védelem avatkozik be néha,
így az elektromos energiafogyasztás itt 24 óra x 2 kW = 48 KWh lesz. De ugye így nyilván nincs értelme használni a fűtésünket.
2. Értelmesen és jó méretezéssel egy 2000W fűtőpanel egy 18-20 m2-es, 2,7m belmagasságú és normál hőszigetelésű szobában érzi jól magát, ahol egy külső környezettel érintkező fal van.
Itt sokéves tapasztalat, hogy ha összeadjuk a működési időszakaszokat, melyet a termosztát szabályoz, kb. napi 8 óra az üzemidő a fűtési idényben átlagosan. Azaz enyhébb időben lehet ez napi 4-5 óra, keményebb külső hőmérsékletnél 8-11 óra is.
Tehát a tapasztalatok szerint egy jól méretezett teljesítményű 2 kW elektromos fűtőpanel
8 óra x 2 kW = 16 KWh elektromos energiát fogyaszt.
Ez mostani (2024) rezsihatár alatti áraknál kerekítve napi 640.-Ft, havi 19.200.-Ft várható költség a fűtési idényben. Éves átlagáron fele ennyi, azaz 9.600.-Ft/hó éves szinten.
(2011 óta forgalmazzuk fűtéseinket, visszajelzéseink bőven vannak, de a számla összege sosem haladta meg ezt!)
A fogyasztás tovább csökkenthető a programozható termosztát használatával, illetve infra + konvekciós rendszerű, infra fűtőpanel használatával.
2000 Wattos (vezérlés) termosztát nélküli fogyasztók és fűtőtestek fogyasztása
Ide tartoznak például a különböző teraszfűtő infra hősugárzók vagy alap infra sötétsugárzók is, amelyek kitűnően használhatóak zónafűtésre, bizonyos területek komfortossá tételében.
Mivel itt csak folyamatos hőközlés esetén jön létre megfelelő hőérzet, ezek az elektromos fűtések folyamatosan mennek. Viszont csak akkor használjuk őket, amikor szükséges, azaz amikor épp kinn vagyunk a teraszon vagy a műhelyben dolgozunk. Így ezek a vezérlés nélküli fűtőtestek fogyasztását a teljes üzemidővel kell számolni.
Például, ha valaki kimegy a teraszra fél órára, akkor a 2 kW-os hősugárzó 0,5 óra x 2 kW= 1 KWh energiát fogyaszt, ami kb. 20.-Ft. Többek közt ezek a helyi infrafűtések ezért is jobbak rezsi szempontjából, mint a gázos „gomba”.
Fűtőpanel fogyasztását meghatározó tényezők
Ha tudjuk azt, hogy mennyi energiát kell egy adott helyiségbe pótolnunk ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani a helyiség hőmérsékletét, pontosan tudnánk a fogyasztást is. Ezt még egy energetikai számítás is nehezen találja el, hiszen a körülmények minden évben változnak, tekintsük például az idei (2017) fűtésidényt az előző évihez képest.
Mit szükséges figyelembe venni az elektromos norvég panel fogyasztása számításánál?
– Hány fokon használjuk a termosztátot: az már köztudatban van, hogy 1 C fok változtatás a termosztáton nagyjából 5-6% fogyasztásváltozást okoz, azaz ha 20 fok helyett 25 C fokon szeretünk élni, máris 25-30% a többletünk.
– Épület hőszigetelési tulajdonságai: Sokan úgy gondolják, hogy elég a becsléshez a lakás nagysága. De egy ugyanolyan alapterületű vályog vagy kőház fűtése többszörösét is fogyaszthatja egy mai korszerű, 30 cm fal + 15 cm hőszigeteléssel rendelkező házénak…
– Kinti hőmérséklet: Minél hidegebb van kinn, annál nagyobb a külső és a belső hőmérséklet különbsége, és egyre több energiát kell bevinni ahhoz, hogy a belső beállított hőmérséklet szinten maradjon.
– Szomszédok hatása (ha van) : Társasházban egyik legjobban befolyásoló tényező lehet, hogy mennyire van „körbefűtve” az adott lakás. Egy szélső (sarok) elhelyezkedésű lakás norvég paneles fogyasztása drasztikusan nagyobb lehet, mint a tömbön belüli, védett lakásé.
– Kültérrel érintkező falak száma: Legtöbbször erről hajlamosak elfeledkezni a „szakértők” és egyszerűen valamilyen légm3-enkénti teljesítménnyel szorozgatnak. Pedig nem a „m3” hűl egy adott helyiségen belül, hanem azokon a falakon keresztül távozik a hő, amelyek a külső környezettel érintkeznek, azaz a felület számít elsősorban. Pl. egy 2 vagy 3 külső fallal rendelkező sarokszoba fogyasztása és teljesítmény igénye 20-30%-al is nagyobb lehet az egyhez képest.
Ennyi ismeretlennel nem lehet pontos eredményt mondani! (Sokszor mondom vásárlóinknak a jól ismert kérdés feltételekor, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, még kb. is nehezen. Próbálja meg pl. egy gázkazánokkal foglalkozó üzletben feltenni a kérdést, még közelítőleg sem kap választ!!)
Látható, hogy egy panel fogyasztása nem is az adott készüléktől függ elsősorban, hanem a körülményektől, azaz az adott helyiség hőveszteségétől. Azaz valójában nem is az elektromos fűtésnek van fogyasztása, hanem az adott helyiségnek, lakásnak!
Miért van különbség a sokféle elektromos panel fogyasztása között?
Azt már jól tudjuk, hogy a fogyasztás nem lehet fűtőbetét függő, hiszen majdnem mindegyik korszerű elektromos konvektor vagy fűtőpanel közel 100% hatékonysággal működik, amikor a bemenő elektromos energiát hőenergiává alakítja.
Ami a lényeg: az adott panelbe épített vezérlés (termosztát) tudása és az, hogy egyáltalán használjuk-e ezt a tudást.
Ha egy olcsó termosztátos és egy nagyobb tudású termosztáttal szerelt elektromos panelt üzemeltetünk ugyanolyan körülmények között és fix hőfokra állítva, bizony akkor nagyon hasonló mennyiségű kW-t fognak kérni.
Ha viszont a drágább, programozható termosztátos fűtőpanelt be is állítjuk életritmusunknak megfelelően, azaz nem fűt feleslegesen, amikor nem vagyunk otthon vagy épp szellőztetünk, meglepő 15-20%-os megtakarítás is elérhető. Így érthető, hogy például egy ADAX WIFI norvég panel fogyasztása 15-20%-kal is kevesebb lehet, mint egy fix hőmérsékleten használt Adax ECO panelé.