Nagy Elektromos Fűtés Fogyasztás GYIK

Mennyibe kerül havonta 1 m² fűtése elektromos árammal? Nincs „fix” ár, de ökölszabályként Magyarországon, átlagos téli időjárás és modern szigetelés mellett kb. 400 – 900 Ft / m² / hó költséggel lehet számolni a fűtési szezonban (október-április átlagában). Egy szigeteletlen házban ez az összeg a háromszorosa is lehet!

Nem feltétlenül! Ez a leggyakoribb tévhit. A nagyobb teljesítményű (150W) szőnyeg gyorsabban éri el a kívánt hőfokot, így hamarabb kikapcsol. A kisebb (100W) lassabban fűt, de tovább üzemel. A fogyasztást a szoba hővesztesége határozza meg, nem a szőnyeg névleges teljesítménye.

Jól méretezett rendszer és jó szigetelés esetén a fűtés nem megy 24 órában. Egy átlagos téli napon összesen 4-8 órát van bekapcsolt állapotban (ciklikusan ki-be kapcsolgat a termosztát).

A telepített teljesítmény (pl. 2000 Watt egy szobában) azt mutatja, mennyit vesz fel a rendszer, amikor fűt. A fogyasztás viszont az, hogy ezt hányszor és mennyi ideig teszi. Egy 2000 Wattos rendszer nem fogyaszt 2 kWh-t óránként, ha csak 15 percet megy egy órában.

Igen. Az elektromos fűtésnél (fűtőkábel, infrapanel) az elektromos energia 100%-a hővé alakul. Nincs kéményveszteség, nincs füstgáz. DE: Az áram egységára magasabb, mint a gázé, ezért a 100% hatásfok ellenére is lehet drágább az üzemeltetés.

NEM. Ez a pénztárca elleni merénylet. Ha nincs homlokzati és födémszigetelés, és régiek az ablakok, a hőigény hatalmas. A villanyszámla a gázszámla 2-3-szorosa is lehet.

Működni működik (meleg lesz a padló), de gazdaságtalan. Bár a padlófűtés jobb, mint a radiátor ilyen helyen, a hatalmas hőveszteség miatt a rendszer folyamatosan „tekerni” fog, és sosem kapcsol ki.

Szigorúan tilos szigetelés nélkül! Ha közvetlenül a betonra tesszük a fűtést hőszigetelő (XPS) alátét nélkül, akkor a Földet fűtjük. A meleg 30-40%-a lefelé fog elfolyni.

Csak akkor, ha nem zavarja a magas költség a rövid tartózkodás alatt. Főfűtésként itt is felejtős, de temperálásra (fagymentesítésre) drága mulatság lesz.

Nem. Az üveg (ha nem 3 rétegű, hőszigetelt) a legnagyobb hőhíd. Az elektromos fűtés itt nem győzi majd pótolni a kiáramló hőt, vagy ha igen, horribilis áron.

Passzívházban vagy AA+ energetikájú házban? IGEN! Ez a legjobb felhasználási terület. Itt a hőigény annyira kicsi, hogy a gáz bevezetése (tervezés, kémény, kazán: kb. 2-3 millió Ft) sosem térülne meg. Az elektromos fűtés telepítése olcsó, a fogyasztás pedig a jó szigetelés miatt alacsony marad.

 Fürdőszoba felújításnál? Igen. A fürdő kicsi (pl. 4-6 m²), itt a komfort a lényeg. Még ha többet is fogyaszt, a havi költségben ez csak pár száz forint plusz, cserébe nem fázik a lábunk a kövön.

Napelemes rendszer mellé? Abszolút. Ha a napelem megtermeli az energiát, a fűtés „ingyen” van (vagy minimális költséggel). Ez a leggazdaságosabb párosítás Magyarországon.

 Igen. Mivel nincs alapdíj (mint a gáznál) és nem tud elfagyni a rendszer (nincs víz), ideális. Wifi-s termosztáttal csak akkor fűtünk, ha odamegyünk. A telepítési költség alacsony, ami ellensúlyozza a magasabb üzemeltetést.

Emeleti hálószobákban? Igen. A hálókban általában alacsonyabb hőmérsékletet tartunk (19-20°C), és az alsó szint fűtése felfelé is hat. Itt nagyon gazdaságosan üzemeltethető

Üzemeltetésben NEM. A gáz (rezsicsökkentett áron) jelenleg egységnyi hőmennyiségre vetítve olcsóbb, mint az áram (még a H-tarifánál is). Az elektromos fűtés a beruházási oldalon nyer (nincs kazán, kémény, gázterv), ami kisebb lakásoknál (50-60 m² alatt) kiegyenlítheti a mérleget.

A klíma (levegő-levegő hőszivattyú) 3-4-szer hatékonyabb, mivel 1 kW áramból 3-4 kW hőt állít elő (SCOP érték), míg a padlófűtés 1-ből 1-et. Fűtésre a klíma a legolcsóbb, de a padlófűtés a legkomfortosabb. A legjobb a kettő kombinációja.

Fizikailag ugyanannyit (mindkettő ellenállás-fűtés). A különbség a hőérzetben van. Az infrapanel azonnal sugároz, de kikapcsoláskor azonnal „hideg” lesz. A padlófűtésnek van egy kis tehetetlensége. Éves szinten a fogyasztásuk közel azonos.

Akár 15-20%-ot. Ha napközben, amikor senki nincs otthon, leveszi a hőfokot 3-4 fokkal, majd hazaérkezés előtt visszaveszi, jelentős energiát takarít meg. A „buta” termosztátok ezt nem tudják hatékonyan.

Drasztikusan! 2 cm XPS helyett 10 cm lépésálló szigetelés a beton alatt akár 30-40%-kal csökkentheti a padlón keresztül távozó hőveszteséget.

Igen. A szőnyeg szigetel. A fűtésnek magasabb hőmérsékletre kell melegednie a betonban, hogy „áttörje” a szőnyeget. Ez rontja a hatékonyságot és károsíthatja a fűtőkábelt. Ne tegyen vastag szőnyeget fűtött padlóra!

Nem teljesen. A „felfűtés” (hideg állapotból melegre) sokkal több energiát igényel, mint a „szinten tartás”. Érdemesebb csak 2-3 fokkal visszavenni a hőmérsékletet éjszakára, nem pedig teljesen kikapcsolni.

NEM. A kedvezményes H-tarifa csak a COP > 3.4 értékű hőszivattyús berendezésekre (klíma, hőszivattyú) vonatkozik. A közvetlen elektromos fűtés (fűtőkábel, panel, kazán) nem köthető rá.

24. Működik „éjszakai áramról” (B tarifa)?

Gyakran igen. Egy 100 m²-es ház elektromos fűtése kb. 8-10 kW teljesítményt is igényelhet csúcsidőben. A szabvány 1×32 Amper erre nem elég. Valószínűleg 3 fázisra (3x16A vagy 3x20A) lesz szükség, ami plusz költség az áramszolgáltatónál.

• Ha bekapcsol a fűtés, és mellette elindítod a vízforralót, azonnal „lecsapja a biztosítékot” (kismegszakítót). Ezért kell hálózatbővítés (3 fázis), ami plusz költség.

Nincs fűtés. Ezért érdemes Magyarországon egy kiegészítő fűtést (pl. egy kis kandallót vagy kályhát) megtartani vész esetére, ha a területen gyakoriak az üzemzavarok.

A kerámia (járólap) jobb hővezető, így gyorsabban adja le a hőt, hatékonyabbnak érződik. A laminált padló kicsit szigetel, ezért ott picit lassabb a reakcióidő, de állandósult állapotban a fogyasztáskülönbség minimális.

Igen. Ha nincs padlószenzor, a termosztát csak a levegőt méri. Előfordulhat, hogy a padlót túlmelegíti (pazarolja az energiát), miközben a levegő még nem érte el a kívánt hőfokot. Sőt kellemetlen is lehet a túlfűtés a lábnak, valamint a burkolatoknál garancia-vesztéássel jár!

Temperálásnál ien. Felesleges a szekrénysor alatt vagy a kanapé alatt fűteni (sőt, tilos is lehet). Ha csak a szabad felületeket fűtjük, csökken a beépített teljesítmény és a beruházási költség is.

A zónafűtés. Csak ott és csak akkor fűteni, ahol vagyunk. Az elektromos rendszer ebben verhetetlen: minden szoba külön termosztáttal rendelkezik. Ha a vendégszobát nem használjuk, ott levesszük 15 fokra. Ezzel lehet a legtöbbet spórolni a gázfűtés központi rendszerével szemben.

A matek:

• Fizika: Egy szigeteletlen ház hővesztesége hatalmas (akár 150-200 W/m²). A fűtésnek pont annyi hőt kell pótolnia, amennyi kimegy a falon.
• Ár: 1 kWh hőenergia előállítása elektromos áramból (A tarifán) kb. 36-70 Ft. Ugyanez gázból vagy hőszivattyúval kb. 10-15 Ft.
• Eredmény: Ha a ház „szivárog”, az elektromos fűtés olyan, mintha pezsgővel locsolnád a kertet víz helyett. Megoldható, de anyagilag csőd. Egy hideg téli hónapban a villanyszámla elérheti a 100-150 ezer forintot is egy 100 nm-es háznál.

A szabályozás:

• A H-tarifa célja a megújuló és magas hatásfokú fűtés támogatása.
• A feltétel: A készüléknek (hőszivattyúnak/klímának) legalább 3,4-es SCOP értékkel kell rendelkeznie (ez azt jelenti, hogy 1 kW áramból 3,4 kW hőt csinál).
• Az elektromos padlófűtés (fűtőkábel, fűtőszőnyeg, infrapanel) hatásfoka (COP) pontosan 1. (1 kW áramból 1 kW hőt csinál). Ez nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, ezért az áramszolgáltató nem engedélyezi rá az olcsó tarifát.

A hőtorlódás veszélye:

• A radiátorban a víz kering, ha letakarod, a víz nem hűl le, visszamegy a kazánba, a kazán lekapcsol. Nincs baj.
• Az elektromos fűtőkábel viszont folyamatosan termeli a hőt, amíg áramot kap. Ha letakarod egy vastag szőnyeggel vagy matraccal, a hő nem tud távozni.
• Következmény: A kábel hőmérséklete drasztikusan megemelkedik (túlhevül). Ez először a padlóburkolatot teszi tönkre (felpúposodik a laminált, megreped a csempe), végső esetben pedig a fűtőkábel szigetelése megolvad, zárlatos lesz, és kiég (vagy rosszabb esetben tüzet okozhat).