Jövő fűtése gyakori kérdései

Mert a fosszilis energiahordozók (gáz) kivezetésével és a napelemek terjedésével az áram válik az elsődleges, legkönnyebben elérhető és legtisztább energiaforrássá.

Az üzemeltetés egységára jelenleg magasabb lehet, de a telepítési költség töredéke a gázos rendszereknek (nincs kémény, kazán, engedélyeztetés), és nincs karbantartási költség, így 10-15 éves távlatban versenyképes.

1. • Megfelelő méretezésű napelemes rendszerrel kombinálva a fűtés éves költsége nullára vagy minimálisra csökkenthető.

A felhasználás helyén 100%-ban károsanyag-kibocsátás mentes. Ha az áram megújuló forrásból származik, akkor a teljes ökológiai lábnyoma nulla

• • Kiemelten ajánlott új építésű, jól szigetelt házakba (közel passzívház), lakásfelújításokhoz, nyaralókba, és olyan helyekre, ahol nincs gázcsonk.

1. • A beruházási költség alacsony (akár harmada a hőszivattyúnak vagy gáznak), így a megtérülés azonnali a beruházási oldalon, üzemeltetésben pedig napelemmel kombinálva a leggyorsabb.

1. • Nem, az elektromos fűtés helytakarékos, nincs szükség kazánházra vagy kéménybélelésre.

1. • Igen, a modern elektromos fűtések (panelek, padlófűtés termosztátok) szinte kivétel nélkül WIFI-s vezérléssel, távolról is elérhetők.

1. • Ez az ingatlan hőszigetelésétől függ. Átlagosan 30-50 W/légköbméter vagy 80-150 W/négyzetméter teljesítménnyel kell számolni a méretezésnél a hőszigeteléstől, kültérrel kapcsolatban lévő falak számától függően.

1. • Gyakran hálózatbővítésre van szükség. Egy átlagos lakás fűtéséhez általában minimum 32 Amper, nagyobb háznál 3 fázis (3x16A vagy 3x20A) javasolt.

1. • Nagyobb teljesítmény (pl. 5-6 kW felett) esetén elengedhetetlen a 3 fázis a terhelés elosztása érdekében, hogy ne csapja le a biztosítékot.

1. • Igen, biztonsági okokból a fűtőtesteket és padlófűtést ajánlott önálló kismegszakítóval védett, direkt bekötésű áramkörre tenni.

1. • A H-tarifa csak hőszivattyús rendszerekhez (SCOP > 3,4) jár. A sima fűtőpanelekhez vagy fűtőfóliához nem, de a B-geo tarifa bizonyos esetekben elérhető lehet (szolgáltatófüggő).

1. • Rossz szigetelésnél túl kell méretezni a rendszert (pl. 130-150W/m2), de gazdaságosabb először a szigetelésre költeni, mint a magas villanyszámlát fizetni.

1. • A régiek izzószállal működtek (szárították a levegőt, pattogtak). Az újak (pl. norvég panelek) kerámia betétesek vagy speciális ötvözetű fűtőelemmel rendelkeznek, alacsony hőmérsékleten, hangtalanul fűtenek.

1. • A konvekció elvén: alul beszívja a hideg levegőt, felmelegíti, és felül kiengedni, így forgatja a szoba levegőjét ventilátor nélkül.

1. • A minőségi típusok teljesen hangtalanok, elektronikus termosztáttal rendelkeznek, így nincs kattogó reléhang sem.

1. • Nem működik folyamatosan. Egy jól szigetelt szobában óránként átlagosan 15-20 percet megy, így a fogyasztása a névleges teljesítmény kb. egyharmada lehet.

1. • Igen, mert a felületi hőmérsékletük korlátozott (max 60-80 fok), és nem égetik meg a gyerek kezét, ellentétben a forró vizes radiátorokkal.

1. • Igen, a súlyuk csekély (4-8 kg), megfelelő dübellel biztonságosan rögzíthetők bármilyen falra.

1. • Az infra nem a levegőt melegíti (konvekció), hanem a tárgyakat és az embereket (sugárzás), hasonlóan a napsütéshez.

1. • Igen, javítja a vérkeringést, nem kavarja fel a port (asztmásoknak ideális), és csökkenti a penészesedés kockázatát a falak melegítésével.

1. • Olyan infra fűtőtest, amely nem bocsát ki látható vörös fényt, így hálószobákba vagy elegáns terekbe (és teraszokra) ideális.

1. • Fűtőszőnyeg (csempe alá), fűtőfilm/fűtőfólia (laminált padló alá), fűtőkábel (betonba ágyazva).

1. • Kizárólag az alumínium fűtőszőnyeget, amit közvetlenül a laminált padló alá lehet tenni, betonozás nélkül.

1. • Elektromos fűtőszőnyeg, amelyet a csemperagasztóba vagy az aljzatkiegyenlítőbe kell ágyazni.

1. • Igen, a fűtőszőnyeges rendszerekkel a meglévő burkolatra (ha az sík) is lehet telepíteni, mivel a teljes rétegrend csak 6-8 mm.

1. • Minimálisan. Fűtőszőnyegnél kb. 3-5 mm + burkolat, fűtőfilmnél kb. 6 mm a szigeteléssel együtt.

1. • Lábon álló bútor igen. Telitalpas bútor (szekrénysor, ágy, konyhabútor) alá nem javasolt.

1. • Igen, de csak a megfelelő IP védettséggel rendelkező, földelt fűtőszőnyeg, és be kell tartani a vizes zónákra vonatkozó szabályokat. 

1. • Hogy a hő ne lefelé (a betonba), hanem felfelé (a szoba felé) áramoljon. Szigetelés nélkül a fűtés hatásfoka drasztikusan romlik.

1. • Ez egy speciális, XPS maggal és cementes kérgesítéssel ellátott lemez. Kiváló hőszigetelő, vízálló, és közvetlenül burkolható. Ideális padlófűtés alá aljzatnak.

1. • Nem. A fűtőfólia alá speciális, lépésálló XPS szigetelés (általában 4-6 mm) szükséges, ami hőtükörként is funkcionálhat.

1. • Akár 15-20%-kal is csökkentheti a felfűtési időt és az energiaveszteséget.

1. • Kizárólag rövidhullámú infra hősugárzókkal, amelyek a levegő helyett közvetlenül a kint ülőket melegítik (a szél nem viszi el a meleget).

1. • Csak havazáskor vagy fagyveszélykor kapcsol be. A beépített teljesítmény magas (250-300W/m2), de az üzemidő éves szinten alacsony.

1. • Ha poros a környezet (pl. asztalosműhely), akkor ipari infrapanel (nem kavarja a port). Ha nagy a belmagasság, akkor csarnokfűtő sötétsugárzók.

1. • Önszabályozó fűtőkábellel, amelyet a csőre kell tekerni és szigetelni. Automatikusan bekapcsol, ha a hőmérséklet kritikus szintre csökken.

1. • A konnektoros panelek igen. A direkt bekötésű paneleket, padlófűtést és termosztátokat villanyszerelőnek kell bekötnie a garancia érvényesítéséhez.

1. • Semmilyet. Nincsenek mozgó alkatrészek, nincs víz, ami szivároghatna. Élettartama 30-50 év.

1. • Hőkamerával pontosan behatárolható a hiba helye, és elég csak egy járólapot felbontani a javításhoz, nem kell az egész padlót felverni.