Infrafűtés vagy konvekciós fűtés?

Kezdjük az elején a hőátadás, hőközlés típusaival a fizika szerint:

Hővezetés: közvetlen hőátadás két fizikai test között

Konvekció: itt az átadás nem közvetlenül, hanem gázok (levegő) vagy folyadék mozgásával, áramlásával történik. A konvekciós hő a felülettől is függ: ha növekszik a gázzal érintkező felület, akkor a hőátadás sebessége is növekszik.

Ezért van az, hogy a norvég fűtőpanelek fűtőbetétje is rengeteg bordával rendelkezik, a kerámiamag csak a villamos áramból létrejövő hőenergia átadására szolgál a lamelláknak, mely a levegőnek adja tovább az energiát. Ezért is hibás a norvég fűtőtestek "fűtőpanel" elnevezése, hiszen a norvég rendszerű elektromos fűtések valójában konvektorok! (Csak ez nem túl jól hangzik talán a parapetes gázkonvektorok nem túl jó híréből kiindulva)

A folyamat közben a levegő felmelegedésekor annak sűrűsége csökken, feláramlik és helyébe a nagyobb sűrűségű hideg levegő lép. Így alakul ki a konvekciós hőáramlás, ahogy a képen is látható!

Sugárzás: a hőátadás közben a két test nem érintkezik. A hőenergia átadása elektromágneses sugarak által történik, melyeket a tárgyak termelnek hőmérsékletük miatt. Minél magasabb a tárgy hőmérséklete (a két tárgy közötti hőmérséklet különbség), annál nagyobb a hőkibocsátás. A hőátadás pedig akkor történik meg, ha a kibocsátott sugárzás egy másik testbe ütközik.

Az infravörös sugárzás, mint elektromágneses hullám így nem igényel hőátadó közeget!

Az infravörös sugárzás hullámhossza 0,78 és 1000 μm (1 mm) között mozog. Minél rövidebb a hullámhossz, annál több hőenergiát tartalmaz. Minden infravörös sugárzás visszatükröződik, elnyelődik vagy továbbadódik. Nevét onnan kapta, hogy az elektromágneses hullámok sorában ez a tartomány a látható fény (vörös) alatt kezdődik. Az emberi szem ezeket a hullámokat már nem képes érzékelni, a bőrünk viszont meleg érzetként fogja fel.

Az infravörös sugárzást tehát elsősorban hőhatásként érzékeljük, így az infravörös sugárzást gyakorlatilag hősugárzásként azonosítjuk.

Minden tárgy infravörös sugárzást (hőenergiát) bocsát ki, amelynek hőmérséklete meghaladja az abszolút 0 fokot. Amikor pedig egyik tárgy melegebb, mint a másik, az infravörös hőenergia a melegebb tárgy felől a hidegebb felé áramlik.

Hogyan is működik az infrasugárzás, infrafűtés?

Az infravörös hősugárzást kibocsátó fűtéseknél a hősugárzás a levegőt nem, csak közvetlenül a tárgyakat, embereket melegíti fel.

A tárgyakra (épületszerkezetek, falak, bútorok, padló) és emberekre eső hősugárzás kb. 15%-a visszaverődik, a maradék 85%-ot elnyelődik.

Az így felmelegedett tárgyak adják tovább a hőt a környezetnek, felmelegítve a levegőt is. Tehát az infrafűtés környezetében lévő tárgyak hőmérséklete sosem lesz 1-2 foknál melegebb, mint a levegőé, mert azonnal továbbadják a hőenergiát.

Az infravörös hősugarak hatását akkor érezhetjük, ha például tűz mellett, cserépkályhás fűtésnél arcunkon, kezünkön érezzük, hogy honnan jön a meleg. Vagy amikor napsütéses időben az árnyékból kiállunk a napsütésbe.